Gondolkodtál már rajta, mitől olyan népszerűek a hazai és nemzetközi influencerek? Hogyan lehet elindulni ezen az útvonalon, vagy hogyan tudnád csak szimplán izgalmasabbá és látványosabbá tenni a saját Instagramos, vagy egyéb social mediás felületedet? Összeszedtünk most pár tippet, hogy segítsünk neked!

Megfelelő appokkal könnyebb!

Visszafelé haladva az időrendi sorrendben, kezdjük most az utómunkával. Rengeteg remek és egyszerűen kezelhető applikáció dobhatja meg a képeink minőségét, alakíthat ki egyedi stílust a felületünknek. Létezik rengeteg, jobban és kevésbé összetettebb változata ezeknek a programoknak, így az Instagram saját felülete mellett (ami az abszolút kompaktságra ment rá), vegyünk át most párat. Személyes kedvencem az Unfold és a Snapseed nevű appok párosa. Előbbiben a polaroid képeket idéző keretekkel és stílusos feliratokkal dobhatjuk fel a képeket, illetve magát a képet is módosíthatjuk. A Snapseed-et többen a telefonos Photoshopnak hívják, hiszen rendkívül részletes beállítási lehetőségeket kínál, HDR beállításokkal, keretezéssel és különböző stíluselemek finomhangolásával. Feliratozásban az igazi nagymenőnek az Overlay nevű applikációt nevezném, ahol a beépített szövegek mellett mi is tudunk hozzáadni, a divatos betűtípusok használatával, pár mélyenszántó gondolatot. A képeket különböző maszkokkal és kevert rétegekkel (Blend) tuningolhatjuk, de tessék odafigyelni…egy bizonyos szint után már bőven giccsesség tud válni a dolog.

Nézz szét!

Folytatva az előző gondolatot, ha látjuk, hogy egy fotó stílus divatossá válik, próbáljuk meg azt imitálni a nekünk megfelelő módon. A HDR effektus (túl)használata máig népszerű, ahogy a vintage, avagy régi polaroid képek imitációja is. Nem a trend, hanem egy stílusirányzat tetszik? Érdemes szétnézni olyan művészeknél, mint Peter McKinnon, akik saját YouTube-felületeiken mutatják meg, hogyan lehet imitálni az általuk, vagy más fotós/videós/influencer által produkált tartalmakat. A magyar vonalon Jancsó Gergely a telefonos képek komponálásáról készített remek videót, így őt is szívesen ajánljuk!

Hogyan komponálj?

Ugyan a fotózás, mint művészeti ág egy egész karriert végigkísérő tanulási folyamat, az egyszerű szabályokkal nekünk, közönséges halandóknak is érdemes megismerkedni. Ajánlom továbbra is, hogy próbálj imitálni és megtalálni a különbséget a saját képeid és a már befutott emberekével. Milyen szögből fotóznak és milyen fénykörülmények között? Alulról csak óvatosan, hiszen az tokát csinál a portrénál, a telefonunkat pedig este csak a legindokoltabb esetben használjuk (indokolt, ha elég jó a kamerája, vagy ha szemcsés, képzajos képet szeretnénk). A megvilágítás fontos, hiszen a fény befolyásolja a hangulatát a képnek, ahogy később a filterek is. Figyelj oda az aranymetszés szabályaira, vagy a képek szimmetrikusságára! Rengeteg apró részlet van, ami kis utána olvasással és gyakorlással rengeteget dobhat az összképen.

Összegezni pedig úgy tudnám, hogy megfelelő gyakorlás után alakítsd ki a saját stílusod. Megtetszett egy filter, egy beállítás, vagy tudnál magadnak állandó védjegyet csinálni egy külön Színegyensúly beállítással? Hajrá! Nem kell felírni minden fotóra, hogy „Sanyi Photography”, hiszen egy idő után a stílusod elárulja majd, hogy te készítetted a képet!

Persze, az sem utolsó, ha a piacon lévő legjobb telefonokkal készíted, a mai felgyorsult világban, ezeket a fotókat. Mi szívből ajánljuk a Huawei P20-sorozatból természetesen a legjobb kamerával felszerelt Pro modellt, ahogy a Samsung Galaxy S9+ sem okozott még igazán csalódást. Középkategóriában a P20 Lite kiemelkedő versenyzőnek tűnik, de ne felejtsük el, hogy a Xiaomi Mi Mix2S is meghatározó lehet versenytársaival szemben.

Az esport rohamos népszerűség növekedésével egészen új karrier-lehetőségek nyílnak a nagyvilágban. Menedzserek és rendezvényszervezők foglalkoznak a digitális arénák harcosaival, s ha már „sport” jelzővel illetjük, miért ne lehetne olyan is, aki kellő tapasztalattal a háta mögött, edzőnek áll?

Az esportok megítélését illetően állandó a vita (igen, arról, hogy sport-e, ha nem testmozgásról beszélünk, s a koncentráción és stratégiai érzékünkön, valamint a reflexeinken kell „csak” dolgoznunk, de mi most nem erről értekezünk). Emellett talán még a videojátékok helyzetéhez és a videójátékos versenyekhez való hozzáállás sem egyértelműsödött, pedig utóbbinak már nagyjából 40 éves múltja van, hiszen az első, hivatalos gamer versenyt 1972-ben rendezték, a Spacewar nevű játékkal, a Stanford egyetemen. Napjainkban már ott tartunk, hogy sportcsatornák veszik adásaikra a gamer rendezvényeket (elég a V4-ek tornájára gondolni, vagy az idei FIFA-debütálását követő tornára), valamint egyre komolyodó gazdasági ráhatással bír a játékiparra is. A játékosok korábban klánokba és online csapatokba formálódtak, napjainkban viszont a piac pedig megtalálta a maga legjobbjait és az online népszerűséget offline versenyekbe forgatta át. Komoly anyagi háttérrel rendelkező klubok és társulások alakultak ki, akik arénákat megtöltve versengenek egymás ellen. Zseniális az a gondolatiság, amivel hozzáálltak a játékokhoz, ezáltal pedig elérték azt, hogy a játékosokat úgy kezelik, mint a profi sportolókat, akiknek szüksége van természetesen tanácsadói és edzői teamre

Hogy a sportban rejlő lehetőségekre érzett rá néhány szülő, vagy csak szimplán meglátták, hogy gyermekük ebben a környezetben érzi a legjobban magát, ez pontosan nem derül ki a Wall Street Journal egyik cikkéből, az viszont igen, hogy van nyitás már az idősebb generációk felől is az esport felé. Nemrég néhány szülő pedig célul tűzte ki, hogy a gyermekének mindent biztosít annak érdekében, hogy a legjobb legyen az online sztyeppén, és edzőt fogadnak, akár 30-40 dollárt is kifizetve óránként, hogy a csemetéik megtanuljanak küzdeni és sikereket érhessenek el a hobbijukban. Hogy ez különleges dolog lenne? Talán az anyagi oldala igen, de az, hogy valaki szervezett formában gyakorol és versenyez, már nem újdonság. A videojáték-iparnak nagyjából negyven éves múltja van, és korábban is volt már példa videojátékos coachingra, sőt idehaza is lehet tanulni profiktól, illetve kluboknál elhelyezkedni. Legjobb példa erre a magyar FIFA-közösség, amibe az elmúlt években egyre inkább nőt a magyar labdarúgó klubok behatása. Több sport- és futballklub rendelkezik már e-sport szakosztállyal, ezzel nyitva egy izgalmas, a jövőben egyre csak növekedő piac felé. A magyarországi helyzet tovább javulhat, hiszen a Sportolók Alternatív Sulijában gamer tagozat indult, míg nyár elején elkezdődött a Magyar Esport Szövetség létrehozásának jogi folyamata, augusztus végétől pedig HUNESZ néven üzemel.

Egyértelműnek tűnik tehát az esportok hazai térnyerése is, s talán a generációs különbségek egyre hatékonyabb kisimításával a megítélése is majd változni fog, s egyre nagyobb közönségek figyelmét nyeri el.  Ti játszotok online játékkal, esetleg csapatban? Fogadnátok magatok mellé edzőt, hogy jobban legyetek benne?

Forrás: Sportmarketing.hu

Az iPhone napjaink egyik legismertebb okostelefon brandje. Több millió darab elérhető már a világban és nagyban befolyásolja az aktuális trendeket egy-egy döntés, amit az Apple meghoz vele kapcsolatban a boszorkánykonyhájában. Mi történik azonban akkor, ha egy lelkes ezermester a saját példányát nem egy erre dedikált üzletben venné meg, hanem alkatrészenként, azokat egy kínai piacon megvásárolva szeretné összerakni?

Már több, mint 15 millióan látták a Strange Parts nevű YouTube-csatornára felkerült videót, aminek a címe: „Hogyan építettem saját iPhone-t – Kínában”. A videó főszereplője Scotty Allen, a kínai Shenzen városában járja a piacokat és szerzi be az alapanyagot saját gyártású Apple termékéhez.

„Teljesen elbűvöltek a kínai Shenzhen városában található telefonpiacok. Többször is bejártam őket, de még mindig nem értek olyan alap dolgokat, hogy kik üzemeltetik a piacokat illetve kik veszik az alkatrészeket és mit tesznek velük.” – olvasható a videó leírásában. A különleges projekt vége siker, vagy bukás? A magyar felirattal is elérhető videó végén kiderül. Alig 23 perces anyagról van szó, így tech rajongóknak, abszolút ajánlott… az, hogy megéri-e ez az egész? Maga a szerző, egy másik videóban kijelenti, hogy egy ilyen eszköz összerakása nagyjából annyiba kerül, mintha használtan vennénk egy ilyen terméket…ergo nem nyerünk vele érdemben.

Nos, annyi kínai út árával (ha éppenséggel nem egy úton sikerülne beszerezni a dolgokat) már többet költöttünk, mintha megvettük volna a telefont, illetve ehhez nem jár garancia sem, illetve a kétes eredetű eszközök beszerzése még az illegalitás veszélyét is magában hordozza. Nem olcsó egy ilyen telefon, az tény, de talán jobb megoldás is van (0% THM-es akció, mondjuk nálunk…), hogy megszerezhessünk magunknak egy ilyen terméket

Az okostelefonok robbanásszerű fejlődése a 2000-es évek vége felé datálható, az érintőképernyős, összetett feladatok elvégzésére képes eszközök megjelenésével. Akik ebben a korszakban születtek, illetve ebbe „nőttek bele”, könnyen adaptálták a kezelésükhöz szükséges tudást. Na, de mi a helyzet azzal a generációval, akinek a fiatal korát még nem a személyenkénti, de sokszor utcánkénti egy, vonalas telefon határozta meg?

Ugyan léteznek olyan „időseknek szánt okostelefonok”, amik alacsony árral, nagyon masszív kasznival és egy lagymatag, közepes teljesítménnyel operálnak. Ez természetesen egy igényfelmérés eredményeképp született meg, viszont azt se felejtsük el, hogy az idő múlásával olyanok is ebbe a korcsoportba kerülnek, akik már remekül kiismerik magukat az intelligens eszközök világában. Azt se felejtsük el, hogy egyre többen nyitnak a fent emlegetett generációból is a technológiai újdonságok irányába, beillesztve saját hétköznapjaikba az X és Y generációk eszközeit. A fent említett három tulajdonságokat egy kicsit újra átgondoltuk és ajánlunk olyan termékeket, amik hosszútávon kiszolgálhatják az idősebbeket, illetve alap kiegészítőkről is szó esik majd, hogy javítsák, vagy biztosabbá tegyék a felhasználói élményüket.

Telefonbörze: Középkategória élmenői? Miért ne?!

Tehát, mi is kellhet egy idősebb vásárlónak? Egy kellően masszív eszköz, korrekt teljesítménnyel és könnyű kezelhetőséggel. Vegyünk előre olyan telefonokat, amik biztos teljesítményt nyújtanak, teljesen elérhető áron. Miért is? Mert ezek már alapvetően magukban fogják hordozni a másik két tulajdonságot. A szűrőnket 75.000 forint alá lőttük be, telefonokat pedig lehetőleg fém házzal és nagyobb kijelzővel kerestük. Utóbbira egy gyors magyarázat: a megjelenítési opcióknál kiválasztható ugyan az, hogy a betűk nagyobb méretben jelenjenek meg, viszont felhasználói szempontból esztétikusabb mindezt egy nagyobb kijelzőn látni, illetve talán a nagyobb kijelző miatti kétkezes tartás miatt stabilabban is fogja majd a vásárló a telefont. S mi segített még a listázásban? Az, hogy megfelelő minőségű, a normál fénykörülmények közt remek minőségű képeket és videókat produkálni képes kamerarendszert biztosítsunk, hiszen az emlékek megőrzése minden generáció számára igazán fontos.

Árakat tekintve, csökkenő sorrendben kezdjük a listát a Samsung Galaxy J6-os modelljével. A 3GB memória teljesen elegendő arra a munkamennyiségre, amire itt szükség lehet, míg az Exynos 7870-os processzor elég stabil ahhoz, hogy a jövőben is kiszolgálja azokra az egyszerűbb munkamenetekre, a vásárlót. A Huawei rendkívüli népszerűségre tett szert a jó áron elérhető, de kellően erős telefonjainak hála. Ugyan a legnagyobb modelljei kezdenek már a Samsung és az Apple termékeivel versengeni (teljesítmény, kamera és ár kategóriában is), a gyártó azért nem felejtette el, hogy honnan jött. A Huawei P Smart az egyik legnépszerűbb középkategóriás modellje, ami kellően masszív szerkezetet kapott, Kirin 659-es processzorral, 32 GB tárhellyel és egy, a Huaweitől megszokott képminőséget hozó dupla-kamerarendszerrel. A sort egy másik nagy kedvenccel zárjuk: a Xiaomi RedMi Note 5 majd 6 colos kijelzőjével nem kis darab, de ehhez kapott egy 4000 mAh-s akkut, amivel a három termék közül a leghosszabb üzemidőt tudja produkálni. A Snapdragon™ 636-os proci és a 3 giga memória itt is adott, így teljesítmény szinten sem lesz probléma. Ezekkel a modellekkel nehéz mellélőni, így mi is bátran ajánljuk őket, de a nemrég bemutatott ASUS Zenfone Max Pro is beférhetne a listába, mint ideális termék… ha egy kicsit nagyobbra nyitnánk a tárcát.

Kiegészítők: Tokot és plusz akkut a zsebbe?

Ahogy vált egyre elterjedtebbé az érintőkijelző, úgy lett egyre fontosabb annak védelme. Első körben mindenképp érdemes meggyőződnünk arról, hogy az alap, kiadó által biztosított védelem mellett (jó eséllyel Gorilla Glass típusú kijelzőről van szó, ami bizonyos fokig ütésálló), mi is igyekezzünk az esetleges sérüléseket megelőzni. Kezdjük tehát a kijelző védelmével, ami az üvegfóliákkal kezdődik. Ezeket a vékony, de rendkívül stabil rétegeket remekül használhatjuk arra, hogy felfogják a kisebb eséseket, megmentve eszközeinket a pókhálós előlapi üveg effektustól (értsd, pofára esett a telefon és betört a kijelző).

A szilikon, vagy bőr tok lehet az első védelmi vonal a test számára, mint például a Celly Slide modellek, amik un. univerzális tartók, amik használhatóak a legtöbb modellnél. Vannak természetesen specifikus modellek is, így a vásárló nyugodtan böngészhet az egyszerű áttetsző tokoktól, át az egészen dizájnos kiadásokig.

Ne hagyjuk lemerülni az eszközöket. Az alsó középkategóriában a 3000 mAh-s akkumulátor sztenderd méretűnek tűnik és kevesebb használat mellett ez is kibír akár 2 (de még a csillagok megfelelő állásánál 3) napot is. Mi viszont azt ajánljuk, legyen a kis táskában egy powerbank, azaz egy hordozható töltő, amivel a „krízis helyzetben” is tölthetünk a telefonon. Ár/érték arányban az egyik legjobb Alcor töltőt szívesen ajánljuk, ha egy „olcsóbb” kiadást keresünk, de nagyobb kapacitással rendelkező kiadványok is elérhetőek az ASUS powerbankjai közül.

Szerintetek mikor jött ki az első okostelefon? A 2000-es évek elejére gondolnátok, nem igaz? Érdekes módon, már a ’90-es években találkozhattunk olyan telefonnal, akinek a képességei meghaladták a „bepötyögöm és hívom akit akarok” feladatkört.

Az okostelefonok őse ugyanis 1994-ben született, lassan egy negyed évszázada. Az IBM Simon Personal Communicator ’94 augusztusában érkezett meg a piacra, kombinálva egy telefon tudását, a PDA-k eszköztárával. Hogy ezzel mekkorát lehetett robbantani akkoriban? Simonokból összesen 50 ezer példány talált gazdára, ami igencsak elenyésző számnak tűnik a Samsung Galaxy S8-al szemben, amiből 41 millió darabot szállított le a gyártó, az első évében, az eladóknak.

Na, de mégis, milyen paraméterekkel rendelkezett az első okostelefon? A test 200 milliméter hosszú, 64 milliméter széles, illetve 38 milliméter vastag volt és nem kevesebb mint 510 grammot nyom a mérlegen. Ezekkel a dimenziókkal nem csak egy átlagos 5.2 colos kijelzős okostelefontól lett súlyosabb, de még egy 10 colos tablettől is többet nyomott. A 160×293 milliméter méretű hosszúkás kijelzőn színeket még nem élvezhettünk, csak a szürke 50 árnyalatát. A Simon működéséért egy Datalight ROM-DOS operációs rendszert futtató, 16 MHz-es órajelen „zakatoló”, 16 bites Vadem processzor felelt, a telefon memória modulja pedig kőkemény 1 MB-os volt.

Az első okostelefon amúgy a klasszikus hívás funkció mellett naptár, email és faxolási feladatokat tudott ellátni, de a mai okostelefonok egyik kulcs elemét, a kamerát hiába keressük rajta. Simonhoz járt még egy toll is, amivel elérhető volt a kézírás funkció, valamint volt lehetőségünk határidőnaplót vezetni és számológépként használni. Az IBM Simon Personal Communicator ára mai reálértékét tekintve körülbelül 325-350 ezer forint közötti összegnek felelt meg… na igen, a csúcsmodell bizony sosem olcsó…

 

A hollywoodi szuperprodukciók és stadionokat megtöltő koncertturnék közt kedvenc előadóművészeinknek is jut némi idő a pihenésre. Ahogy az „átlag embereknél”, úgy néhány hírességnél is előkelő helyen szerepelnek a kikapcsolódási módok közt a videójátékok. Legújabb cikkünkben összeszedtünk pár hírességet, akik ilyen-olyan módon vallottak kedvenc játékaikról.

Alig két napja hozta le a gamer.hu egy cikkében, hogy Lady Gaga épp a Bayonetta ötödik szintjére készül: “Amikor végzel a Bayonetta negyedik fejezetével, majd tudatosul benned, hogy az ötödikben szét fogják rúgni a s*ggedet.” – írta ki Twitter oldalára a Csillag születik sztárja. Az extravagáns énekesnő talán nem is választhatott volna hozzá illőbb játékot, mint a hack’n’slash műfaj egyik legdögösebb harcos nőjének történetét. Bayonetta, a japán stílusnak megfelelően, eszeveszettül stílusos környezetben és látványos megoldásokkal tesz arról, hogy növekedjen az elhullott ellenfelek száma, s ahogy Gaga posztjából is kiderül: kihívás is akad bőven a kalandban.

Gondoltátok volna, hogy Robin Williams benne van a World of Warcraftban? A színészt megszemélyesítő, nem meglepő módon „Robin” nevű NPC (azaz nem játszható karakter), Nagrand nevű területen található meg a játékon belül.  Ugyan a figura nem nyerte el a rajongók tetszését (alapvetően kevés, rögtön érthető utalás van a színész munkásságára), a Blizzard okkal emlékezett meg a „Jó reggelt Vietnám!” főszereplőjéről. A humoros és egyben szívhez szóló történetekben nyújtott alakításai közt rengeteg időt töltött a Warcraft III és a World of Warcraft előtt, s ezt többször is hangoztatta.

 

Henry Cavill, azaz Superman legutóbbi megformálója is nagy rajongója a WoW világának, de emiatt majdnem lemaradt az Acélember szerepéről. Szerencséjére a rendező, Zack Snyder nem csak egyszer próbálta meg felhívni a jóképű színészt, így az végül három filmben is eljátszhatta az egyik legismertebb szuperhős szerepét. Cavill nem csak a Warcraft világában érzi jól magát, de többször is célzott arra, hogy mekkora Witcher rajongó. Nos, rajongóként talán az egyik legjobb érzés az lehetett, amikor a Netflixre készülő Witcher-sorozat főszerepét, azaz Riviai Geralt szerepét rá osztották: mit gondoltok, milyen lesz hosszú, ősz hajjal?

Mindenképp érdemes még kitérni két sztár-gamerre: Jack Black és 50 Cent munkássága nagyban különbözik egymástól, közös pontjuk azonban van. Amellett, hogy ők is rendkívül oda vannak a videojátékokért, mind a ketten főszereplői és producerei voltak egy-egy alkotásnak. Jack Black Brutal Legendje egy szerepjátékos és stratégiai elemekkel megpakolt rock-fantasy, zseniális zenékkel, hulla laza stílussal és Black-stílusú poénokkal (kinek pozitív, kinek negatív ez a jelző, döntse el maga). 50 Cent egy egészen más vonalon indult el: kőkemény akciójátékot faragtatott a készítőkkel, aminek ő maga volt a főszereplője.

Egy külön bekezdést érdemelnek még a Call of Duty-játéksorozatért rajongó ismert emberek. Mila Kunis, Eminem és Justin Bieber is nagy rajongója a sorozatnak, ami az utóbbi 10 évben 8-szor is a legtöbbet eladott játék, az adott naptári évben, aktuális epizódjával. Hasonlóan népszerű a sztárok közt a Halo-széria, amiért Zack Effron és Megan Fox is rajong, akárcsak Snoop Dog.

Ti melyik népszerű színésszel/énekessel szeretnétek együtt tolni egy pár meccset, vagy co-op módban ontatni a pixel-vért?

 

Ahogy azt már egy korábbi bejegyzésünkben is fejtegettük, a Samsung egy igencsak izgalmas jövőképet kíván festeni a mobileszközök piacán. Beszéljük át, hogy pontosan mire érdemes számítani ezután a bejelentés után.

Kijelző van, telefon még nincs

A Samsung 2018-as fejlesztői konferenciáján bejelentette a régóta várt hajlítható kijelzőket Infinity Flex Display névvel. Az eseményen egy működő prototípus került bemutatásra, így megtekinthettük, hogy milyen, ha készülékünk okostelefonból tablet méretű, nagyképernyős eszközzé alakul és vissza. Nagyon rövid ideig szerepelt, egy elég kezdetleges formájú eszköz a színpadon, amiről többször is kijelentették, hogy egy „alfa” változatról van szó, ami magát a hajlítható kijelzőt hivatott bemutatni, de messze áll még a kész, forgalomba helyezhető eszköztől. Kihajtva amúgy egy 7,3”-os OLED panelt kapunk, amin egyszerre három alkalmazás futhat, összecsukva pedig egy hagyományos androidos mobil méretű eszközé alakul. A Samsung azt ígérte, hogy az átmenet az egyik módból a másikba egyszerű és kényelmes lesz, amiért a konkrétan erre a célra kifejlesztett One UI felhasználói felület gondoskodik.

via GIPHY

Az alfa változat

Nem sokat váratott magára az első „működőképes” telefon megjelenése, sőt a Rouyu Technology egy héttel a Samsung bejelentése előtt hozta ki a FlexPai névre keresztelt eszközét. Érezhető a projekten, hogy nem a minőségre, hanem az elsőségre hajtott vele a kínai cég. Több beszámoló alapján is kezdetleges még a rendszer kidolgozása, dizájn és formatervezés szerint is több baki van a FlexPai rendszerében.  A kijelző egy 7,8 hüvelykes AMOLED panel, amely 4:3-as képaránnyal bír, összehajtva pedig egy 4 hüvelykes képátlóval rendelkezik. A kínai gyártó szerint 200.000 hajlítást bír a készülék, ettől többre még nem merték hitelesíteni. 16+20 megapixeles dupla kamerát kapott, na meg gyorstöltőt is. A képanyagok alapján tényleg még egy béta-fázisú, kissé nagyképűen felhype-olt darabról van szó, ami csak az elsőség vágya miatt került forgalomba… ennek ellenére fontos megjegyezni, mint mérföldkövet.

 

Mire számíthatunk?

A Samsung készüléket tehát nem, „csak” technológiát villantott, viszont várhatóan 2019 márciusában érkezik majd a pletykák szerint olyan produktum, ami nem csak prototípus lesz. Túl sokat nem láthattunk belőle, de ez elegendő volt ahhoz, hogy beindítsa a Concept Creator nevű csatorna szerkesztőjét, hogy megalkossa a Samsung Galaxy F-et, a már ismert Samsung-os formajegyeket használva.

 

 

S mi lesz a technológia sorsa? Ha be is fürdik vele a Samsung, valószínűleg nem fogják elvetni a hajlítható kijelző gondolatát. A kijelzők növekedő mérete miatt egyre nagyobb igény lesz arra… hogy újra kisebbé és kompaktabbá tegyük őket. Furcsa ellentétpár, de nem hiába a tablet-telefon méret közt egyensúlyozunk, hiszen a lényeg az lenne, hogy ezt a két eszközt egybeolvasszák. A kezdeti lépések izgalmasak, az első darabok pedig borsos árúak lesznek, ez szent… s hogy mit hoz a jövő? Talán 10 év múlva a tablet és telefon kategóriánkat felváltja majd ez a 2-in-1 eszköz, vagy a koncepciós rajzok sokaságán élő, futurisztikus telefonkarkötők.

 

Olvasóink egyik kedvenc vitatémája a „notch”, azaz a képernyő felső részén lévő szenzorsziget újszerű kialakítása. A Sharpnál valaki feltette a kérdést, hogy hogy lehetne a notch-őrületet tovább szítani, mire az egyik dizájner annyit reagált: „fogd meg a söröm, mutatom!”… és íme a dupla notch!

Az újszerű szenzorsziget kialakítás egyik pionírja az Apple volt az Iphone X-el, amit ezután sok-sok gyártó követett (a legnagyobbak közül eddig csak a Samsung állt ellent ennek a trendnek).  A lényege ennek a kialakításnak az, hogy a telefon előlapjának felső részére pakolt szenzorokat és kamerát két, ördögszarv-szerű nyúlvánnyal öleli körbe a kijelző. Az állapotjelző és értesítés ikonok ezzel felkerültek a szarvakra, a kijelző pedig ennyivel is nagyobb lehet. A kialakítás mérsékelt sikerrel debütált, de végül általános trend lett belőle.

Az elmúlt év során több megoldást is láthattunk a notch kialakítását illetően, például a Huawei Mate 20-ét, ami csak egy egyszerű, kerek kamera-ívet csinált belőle. A telefonoktól függően változó méretekben láthatott „beharapást” főleg olyan telefonok használták, ahol nem volt előlapi fizikai gomb… eddig.

 

A Sharp-nál ugyanis bátor mérnökök egy csapata úgy döntött, itt az ideje elszabadítani a nyúlványokat a fizikai gombok köré is. A Sharp Aquos R2 Compact előlapi ujjlenyomat-olvasós home gombját egy kisebb nyúlvány-pár fogja körbe venni, míg a már említett Mate 20-hoz hasonlóan, felül egy kisebb méretű szenzorszigetet kap a telefon. Első ránézésre ez a megoldás inkább csak feltűnésködésből készül el, s nem lesz sok gyakorlati haszna, hiszen a netre kikerült képek alapján egy alkalmazás sem fogja különösebben kihasználni majd ezt az elemet.

Magáról a telefonról essen még pár szó. Annak ellenére, hogy dupla notchos megoldás, nem egy óriási okostelefonról van szó (a nevében már ott van eleve, hogy „compact”). Egy 5.2 inches kijelzőt kapunk, ami 1080 x 2280 pixelt jelenít meg, 120 Hz-es képfrissítéssel és HDR10 támogatással, Gorilla Glass 3-as üveggel. A házban egy Snapdragon 845-ös proci dübörög majd, kiegészítve 4 GB RAM, 64 GB-os tárhellyel, valamint az aprócskának tűnő 2500 mAh-as akkuval.

Akárhogy is, megértük, hogy egy gyártó a „negatív-notch”-ot is elkészítse… vagy valami olyasmit. Tényleg, ti milyen fantázianevet adnátok a „dupla-beharapásos” kijelzőnek?

Kezdjük az alapokkal: a Tinder egy randizós alkalmazás, aminek az a lényege, hogy ömlenek rád képek lányokról/fiúkról, te pedig jobbra húzod azoknak a fotóját, akik tetszenek és balra azokat, akik nem. Ez egyszerű, nem? Jó, most képzeld el, hogy a háziállatodnak is így találsz párt… vagy haszonállatnak… például egy tehénnek.

A cikk alapötletéül a HVG nemrég megjelent írása szolgált, amiben azt részletezik, hogy egy Tinderhez hasonló app jelent meg, mezőgazdászoknak. A Tudderre regisztráló farmereknek fényképeket tölthetnek fel a párt kereső többi marháikról, kiegészítve a fontos információkkal, mint a kor, helyadat, törzskönyv vagy kórtörténet. Az appban lévő hangeffektek a témához  legautentikusabb tehénbőgéssel lettek megoldva. Amennyire furcsa ötletnek tűnik, annyira hatásos lehet: a fejlesztők szerint nagyban gyorsultak a mezőgazdasági ügymenetek a közösségi média megérkezésével, így egy ilyen „társkereső” app akár lendíthet is a marhagazdálkodás helyzetében.

„Jobbra múz vagy balra múz?” 
– /HVG: Tehén-randiapp: társkereső app indul szarvasmarháknak Angliában /

A cikk elolvasása után nem hagyott nyugodni a téma (erről lehet, hogy beszélnem kéne egy pszichológussal) és elkezdtem böngészni a témában. Két komolyabb projektre sikerült rálelnem, mind a kettő a kutyákra koncentrált. Ahhoz, hogy az ember legjobb barátjának találjunk pajtást (nem tisztázott, hogy csak sétacimbora-keresésre, vagy akár tenyésztés céljából is használják az appot) feltelepíthetjük a BarkBuddy és a Twindog alkalmazásokat. Kutatómunkám eredményeképp kiderült, hogy a Twindog már nincs is fent a Play áruházban, a BarkBuddy pedig kis hazánkban egy elérhető kutyust sem tudott megmutatni. További megoldásokat keresve megtaláltam a KutyaRandi appról szóló cikket, viszont maga az alkalmazás már ebben az esetben sem volt elérhető.

Ti mit gondoltok, érdemes lehetne így pajtást találni a háziállatainknak? Ismerkednél az alapján, hogy kinek milyen kutyája van? Ha már állítólag hasonlítanak a gazdáikra…

 

3-6-12-16-18… aprócska jelzések egy játék dobozán, amik arra hivatottak, hogy „határt szabjanak”: meghatározva, hogy adott játékok melyik korcsoport tagjaihoz juthassanak el. Persze, amíg nincs biometrikus azonosítás, vagy bármi, amivel a gépek érdemben felmérhetnék, hogy a játékos tényleg betöltötte az előírt életkort, maximum a szülő lehetne az, aki odafigyelhetne arra, hogy csemetéje mivel játszik… de mi van, ha őt sem érdekli?

A Childcare.co.uk felmérése alapján a megkérdezett szülők 86%-a nem törődik vele, hogy kiskorú gyermeke a korcsoportjának nem megfelelő, akár 18 éven felülieknek ajánlott játékokkal játszik. Ezzel szemben a filmek esetében sokkal szigorúbbak voltak a szülők, ott ugyanis a brit szülők 23%-a nem figyeli „csak”, mire ül be a gyermek, és mindössze 18% engedné meg a 10-14 éves gyereknek, hogy a nagykorúaknak szóló filmet nézni. Bár a filmekre sokkal érzékenyebbek a szülők, a videojátékok agresszivitása már így is régóta téma a közbeszédben.

A Mortal Kombat sosem volt a felebaráti szeretet szószólója, de új anatómiai ismereteket biztos, hogy nyújtott számunkra… itt egy “cipő hatása az alsó állkapocsra” prezentációt láthatunk.

Videojáték és erőszak: van-e kapcsolat?

Mégis, miért tartanak az emberek videojátékoktól jobban, mint a filmektől? A legtöbben az interakció lehetőségét említik ennél a kérdésnél. A gyermek nem csak látja az erőszakot, de ő maga is erőszaktevővé válik, általában elég intenzív audio-vizuális élmények kíséretében. Érdekes adat a fentiekkel kapcsolatban, hogy a felmérés szerint a szülők 43%-a tapasztalt negatív változást gyermeke viselkedésében, miután az kipróbált egy felnőtteknek szóló videojátékot, valamint 22%-uk szerint a 18-as korhatárú videojátékok miatt megért vagy használ káromkodásokat a gyermeke. A Childcare kérdőíve viszont közel sem tekinthető biztos hivatkozási alapnak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs olyan módszertan, ami 100%-osan meg tudná határozni a termék emberekre gyakorolt hatását, hiszen annyi egyéb inger éri az egyént a hétköznapokban, hogy nem lehet csak egy adott programra szűkíteni a mérést. Az Origo nemrég megjelent cikke szerint egy 2015-ös kutatás (ami 24 felmérés eredményeit vette figyelembe) összefüggést talált az erőszakos játékok és az agresszív viselkedés esélyének a növekedése között, azonban az egyesült államokbeli gyerekek és tinédzserek körében a tényező mindössze 0,08 százaléknyi variációt eredményezett. Ez igencsak csekély eredmény, főleg annak tudatában, hogy ez egy igen „vékony lábakon álló” felmérési rendszer.

Agresszívabb leszek a zombik aprításától? Vagy ez csak egy csepp a hétköznapi ingerektől töltődő pohárba?

Vékonyka szűrők

Milyen módon próbálnak tenni az ellen, hogy egy kiskorú a neki megfelelő korhatár besorolással rendelkező játékhoz juthasson hozzá? A fentebb említett jelzéseken belül az eladók odafigyelhetnek arra, hogy a kiskorú ne vásárolhassa meg az adott terméket… azonban az online boltok terjedésével ez a szűrő csak a vásárlások elenyésző részét tudná megakadályozni. További próbálkozásnak tekinthetjük a „kor megadása” felületeket, amikor egy digitális boltnál a rendszer megkérdezi a felhasználó születési dátumát… valljuk be, ez nem túl hatásos, hiszen ha a gyermek hozzá akar jutni a játékhoz, gond nélkül adja ki magát 35 évesnek, január elsejei születési dátummal (komolyan, ott szerintem senki sem szöszöl már a hónap-nap beállítással egy megfelelő évre pörget). Az indoklás egyszerű: ha egy valaki játszik vele, a többi gyerek sem szeretne kimaradni a munkából.

Gyakorta látjuk őket, mégsem jelentenek talán elég határt a játszani vágyók számára.

Jogi viták

A kiadók jogi osztályának és a játékfejlesztők szakszervezetének már többször is akadt dolga az agresszív programokat ellenző aktivistákkal. A legismertebb ilyen Jack Thompson, amerikai ügyvéd volt, aki addig merészkedett, hogy a TakeTwo vezérigazgatójának édesanyja is kapott tőle levelet (a GTA-sorozat miatt akadt ki akkor). A legújabb megmozdulást Chris Quinn republikánus szenátortól jön, aki 2013 után újra szeretne elfogadtatni egy törvényt Pennsylvania államban, ami 10 százalékos „bűnadóval” sújtaná az erőszakos videojátékokat. A pénzt mondjuk, jó célra használná: egy tanácsot szeretne létrehozni, ami az iskolai erőszak csökkentésének a kérdésével foglalkozna a digitális világban, például az iskolai lövöldözések megelőzésével.

Ti oda szoktatok figyelni a korhatár besorolásokra?

Jack Thompson, a vérgőzös akciójátékok nemezise.

Források: Childcare.co.uk, IGN Hungary, Origo,

Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy milyen gyűlölethullám fogadta a YouTube Rewind 2018-at. Most egy újabb évösszegző anyaggal foglalkozunk, ami tartalmilag mélyebb és a közönség által is sokkal elfogadottabb és népszerűbb lett: a Google — Year In Search 2018.

Megszokhattuk már, hogy a Google évösszegző videói mindig egy keresési kulcsszó köré épülnek: idén ez a „good”, azaz a „jóság”, vagy a „jó” volt (szövegkörnyezettől függően). Az összeállítás a pozitív és érzelmes pillanatok egész sorát hozza el, kiemelve az év legfontosabb eseményeit és a népszerűbb online tartalmakat.

Mivel a legnézettebb videó és képanyagok felhasználásával készült, így ebből a gyűjteményből sem maradhat ki Will Smith és pár macskás/kutyás tartalom, de szívmelengető családi pillanatoknak és hétköznapi hősök tetteit is láthatjuk. Az összeállítást Ruelle – Where We Come Alive című dala teszi rendkívül erőssé, így mind a zeneválasztásért, mind a videó összeállításáért jár a kalapemelés a készítőknek.

Hogy mennyre lett sikeres ez az anyag? Eddig kicsit kevesebb, mint 28 millió ember látta, 8 nap alatt és 122 ezer like-ot számlál. Amíg a YouTube által kiadott Rewind a világ “legutáltabb” videója lett, a Year in Search-re leadott szavazatok 95%-a pozitív, s a komment mező is teli van elismerő visszajelzésekkel:

“YouTube, jegyzetelhetnél…” 

“Hogy csinált a Google 2 percben jobb évösszegző videót, mint a YouTube, akiké 8 perces volt? Ja és ez nem olyan cikis”

“Ennek kéne a YouTube Rewindnak lenni. Simán jobb”

A Google egy másik videójával is meghódította az internetezők szívét. A világ egyik legnépszerűbb karácsonyi filmjének, a Home Alone (itthon “Reszkessetek betörők“) jeleneteit forgatta újra a Google Asszisztens közreműködésével. Macaulay Culkin ismét a sikerfilm díszletei közt bújt Kevin szerepébe és annak legemlékezetesebb pillanatait játszotta el újra, ezúttal a GA segítségével. Vajon mennyivel lett volna egyszerűbb dolga Kevinnek, ha az eredeti filmben is besegíthetett volna neki a cégóriás mesterséges 

Las Vegasban január 9. és 11. között bemutatkozott a tech-világ apraja-nagyja a Consumer Electronics Show-n, azaz a CES-en. Itt mutatkoznak be a legújabb fejlesztések prototípusai és a piacon hamarosan debütáló eszközök. Hihetetlen mennyiségű újdonságot hoznak ide évről-évre, így kikerülhetetlen, hogy akadjon egy-kettő, aminek leírása láttán furcsa grimasz rajzolódik arcunkra.

Okos övek: Ettől padlót fog a gatyád

Hihetetlen, de ezt tényleg meg lehetett nézni a CES-en. A fejlesztés 2016 óta tart, s az öv egy applikáción keresztül kommunikál (milyen meglepő) telefonunkkal. A jelenlegi verzió rögzíti a derékbőségünket és van benne egy, az Apple Watch-hoz hasonló detektor, ami figyeli, hogy ha a használó esetleg elesett, ezzel pedig akár vészjelzést is tud küldeni. Fura, de hasznos!

Forrás: News.com.au

Lovot: Szeretetet kapsz a kütyüdtől

Egy korábbi blogposztunkban már volt szó a férfiről, aki feleségül vett egy hologramot. Ott már feszegettük a témát, hogy miért választ valaki ilyen partnert, illetve mi okozhatja az ehhez hasonló érzelmeket egy gép felé. A Lovot a monoton napokba akar adni egy kis érzelmi töltetet: a kis állatka-szerű gépek követnek a lakásba, ha megöleljük őket „örvendeznek” és a testüket fel tudják annyira melegíteni, hogy egy hideg estén jól essen kézben tartani őket.

“Megcsaltál!”
Forrás: TechRadar

Ha érdekelne cikkünk a férfiről, aki feleségül vette hologrammját, akkor kattints át a cikk elolvasása után.

Foldimate: Ha még ki is vasalná…

Tegye fel a kezét, aki utál hajtogatni! Nem látom, de biztos sokan vannak. Nekik találták ki a Foldimate nevű eszközt, ami… dobpergés… összehajtogatja a belerakott ruhákat. Öt másodperc/ruhás sebességet tud produkálni, sajnos vasalás és „keresd meg a zoknim párját” funkció még nincs benne.

Forrás: TechRadar

Okos etető: 3D arcfelismerés a kutyádnak!

Egy állatkánál talán már nem olyan macerás, kettőnél már húzós lehet, de háromnál, vagy az felett egész bonyolult az etetés folyamata (gondolok itt kutyákra/macskákra… aranyhalaknál talán megoldható). Erre kíván választ találni egy olasz cég, a Volta nevű eszközzel, ami felismeri a megetetendő jószágot és csak neki teszi elérhetővé az eledelt. Pontosan, a bescannelt kutya-arc nyitja ki az ételt takaró kis csapóajtót, így nem tudnak egymás tálkájába beleenni az éhenkórász jószágok.

Engem csak az érdekelne, hogy a cicás arcképekkel mit kezdenek a kiállítás után.
Forrás: News.com.au

Intelligens WC: Igen… az…

A Kohler Numi 2.0 Intelligens wc-kagylója… nos, okos. Felszerelték hangulatfényekkel, előmelegíti az ülőkét és a nagy teljesítményű hangszóróinak hála zenelejátszásra is alkalmas, hogy jobban teljen a wc-n töltött idő. Sőt, az Amazon Alexájával is képes kommunikálni. Wow.

High-tech trón
Forrás: TechRadar

Az informatika világában rengeteg különleges tényre bukkanhatunk. Vajon ki volt az első számítógépes vírus atyja? Mennyibe kerül a világ legdrágább notebook-tokja? Milyen néven regisztrálták az első internetes domaint? Ezeket és sok más érdekes tény gyűjtöttünk össze cikkünkben.

1 – Havonta nagyjából 6000 új számítógépes vírus lát napvilágot. Az első 1983. november 10-én “született meg”, Elk Cloner néven. A „vírus” titulust jellegéből kapta, hiszen a Rich Skrenta által készített program floppy lemezeken keresztül költözött egyik gépről, a másikra.

2 – Az első számítógéphez használt egeret 1964-ben készítette el Doug Engelbart, mégpedig fából. Az akkori egér messze volt a mai több gombos, sok-sok dpi-s gamer egerektől, hiszen ez csak vertikálisan, vagy horizontálisan tudott mozogni és összesen egy „nagy piros” gomb volt rajta.

3 – Az átlagos ember egy perc alatt hússzor pislog. Kivétel, ha egy gép kijelzője előtt ül, hiszen akkor csak 7-szer. Aranyos kiscicás videóknál az átlagos pislogási szám 0 és 1 között konvergál.

4 – Az első elektro-mechanikus számítógépet 1939-ben fejlesztették ki. Ez sokkal inkább felel meg egy számológépnek, a mai ismert gépek őse csak a 60-as évek környékén készül el.

5 – Hat weboldalból, legalább ötnek van köze felnőtt tartalomhoz. (A maradék meg macskás videó – szerk.)

6 – Havonta nagyjából 1 millió új internetes domaint regisztrálnak. Az elsőt 1985-ben regisztrálták és a http://symbolics.com/ -on látható is ennek az „emléktáblája”.

 

7 – 2.2 milliárd felhasználójával, ha a Facebookot országgá nyilvánítanánk, alig lenne kisebb, mint a dobogó első és második helyezettje, együttvéve. Kínában 1.390 milliárd, míg Indiában 1.320 milliárd ember él, így ezek együttes értékétől alig 500 millió emberrel van lemaradva a weboldal.

8- Az első merevlemez, ami 1979-ben készült el, 5 MEGAbyte adat tárolására volt képes. Manapság az 1024 GIGAbyte már alap követelmény egy átlag notebookban.

9 – Az IBM előállított egy chipet, amin 30 milliárd tranzisztor van. Ezt nagyjából akkora területre szűkítve, mint egy átlag mutatóujj hegye.

10 – Az online vírusok 20%-a szervezetbűnözésből származik. A cyber-bűnözés egyre nagyobb teret nyer manapság, ezért egyre nagyobb a figyelem felé a nemzetközi jogrendszerben és a büntetőjogban is.

11 – A világ legdrágább notebook-tokját szám szerint 8800 válogatott, csiszolt gyémánt díszíti, valamint a tok szájánál lévő szibériai tigrisszőrme. Az ára 2 milliárd 401 millió forint. Hagyjuk, hogy megemészd. A notebook.hu oldalán találhatsz ettől jelentősen olcsóbbat is.

12 – Az első IBM PC készítőit a „Piszkos tizenkettőként” is szokták emlegetni. Igen, egy tizenkét fős brigád munkájának köszönhetjük (többek közt) a személyi számítógépek forradalmát.

+1 – Még mindig azt számolgatod, hogy hányszor pislogsz egy perc alatt

Lassan mindennapi hír, hogy tikosító vírus (ransomware, crypto vírus

támadás áldozata lett az valamilyen vállalat. Általában egy nem megfelelő védettségű számítógépen megnyitnak egy e-mail csatolmányt, fertőzött weboldalt, vagy egy fertőzött torrent fájlt, ezzel a vírus bejut a számítógépre. Elkezd dolgozni a háttérben, és minden mappát, hálózati meghajtót (amire az adott felhasználónak írási joga van) nagy sebességgel elkezd megfertőzni. Módosítja az ott található fájlok bizonyos részeit egy algoritmussal (titkosít), aminek az lesz az eredménye, hogy az adott dokumentumokat, képeket csak az algoritmus által használt kulccsal lehet megnyitni.

(

A gyakorlatban azt látod, hogy ott van a könyvtáradban minden fájl, csak mindegyiknek megváltozott a kiterjesztése (.crypt, .loky, stb.) és a minden könyvtárban vár egy rövid szövegfájl (recover files.txt) amiben utasítások vannak, arra vonatkozóan hogyan szerezheted vissza a fájljaidat. Általában van 12-48 órád, hogy egy megadott számlára utalj néhány 10ezer eurót, vagy Bitcoint, és ha ezt nem teszed meg a határidő végéig, akkor a titkosításhoz használt kulcs örökre törlődik, az adataidnak pedig búcsút inthetsz. Ugyan ki lehetne taláni ezt a kulcsot próbálgatással (nyers erő/brute force módszer), de ez egy normál számítógépnek sok ezer évig tartana, ez a titkosítás lényege, ezért használjuk az adatok védelmére.

Nem kell félned azonban ha betartod ezt a 7 szabályt:

1. Frissítsd az operációs rendszeredet és a használt szoftvereket! A titkosító vírusok nem válogatnak OSX-en, Windowson is terjednek és az operációs rendszerek ismert sebezhetőségeit használják ki. Ez az amit semmiképpen se hagyj ki, ha biztonságban szeretnéd tudni az adataidat. 
2. Használj biztonságos e-mail szolgáltatást! A legnagyobb szogáltatók fejlett vírusvédelmi rendszereket használnak és kiszűrik a fertőzött e-maileket, mielőtt az eljutna hozzád. Ebből a szempontból a céges e-mail címek (valaki@cégnév.hu) vannak a legnagyobb veszélyben, a saját szerveres megoldások és a tárhelyszolgáltatók általában le vannak maradva a két legnagyobb vállalai e-mail szolgáltató (Google Suite, Office 365) biztonsági megoldásaitól. 
3. A mindennapi munkádat ne rendszergazda jogú felhasználóval végezd! Így kisebb esélyel tudnak észrevétlenül a háttérben munkálkodni a vírusok egyébként sem telepítesz minden perceben programokat, ha meg mégis kell, akkor csak pluszban meg kell adnod az adminsztrátor jelszavát. 
4. Használj víruskeresőt! A fertőzések terjedésének elején nem biztos, hogy védelmet nyújtanak, de több az esélyed ha fut valami. Ma már vannak olyan rendszerek is amelyek a felhasználó viselkedését is elemzik és gyanús tevékenység esetén (pl.: nagy mennyiségű fájlművelet a titkosítás során) leállítják az adott folyamatokat és így védelmet nyújthatnak. 
5. Internetezz körültekintően! Nem lehet eleget ismételni, nézd meg milyen weboldalra kattintasz, ne dőlj be az átveréseknek.
6. Készíts biztonsági mentést!
   • Oldschool módszer (de tutti működik): időnként másold le a fontos adatokat egy külső adattárolóra (pendrive vagy disk), ami nem csatlakozik az internetre.
   • Modern megoldás: a számodra fontos adatokat szinkronizáld online tárhelyre (OneDrive, Google Drive, Dropbox, stb.) és így legalább eléred akár a telefonodról is azokat és ha baj van akkor vissza lehet állítani a fájlok korábbi verzióját.
   • Vállati megoldás: használd az árnyékmásolat funkciót a Windowsos fájlszervereken, rendszeresen ellenőrizd a lokális biztonsági mentéseket, használj felhő alapú biztonsági mentéseket(Azure Backup, CrashPlan)
7. Legyen vészforgatókönyved!
   
   • Gondoldkodj még akkor mikor megvan minden adatod és tedd meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy ha baj történik se legyen belőle probléma
   • Vállalati megoldás: készíts katasztrófa visszaállítási tervet (Disaster Recovery Plan - DRP) az ilyen esetekre, hogy legyen meg lépésről lépésre mi a teendőd akkor, ha jön a baj. Így fel tudsz rá készülni és csak minimálisan fogja megviselni az üzletmenetet.

 

A titkosító vírusok legfőbb célpontjai a vállalatok, hiszen néhány pár 10Gb nyaralásos fotóért senki nem fog euró tízezreket kifizetni, viszont ha eltűnik a vállalati csodaexcel, vagy titkosítják az ügyviteli rendszer adatbázisát, akkor az súlyos károkat okozhat, és akár meg is érhet pár millió forintot. Viszont arra egyáltalán nincsen garancia, hogy ha ki is fizetjük a váltságdíjat, valóban vissza is kapjuk az adatinkat. Mi azt javasoljuk, hogy ne a váltságdíjra költsetek, hanem a megelőzésre. 

Most, hogy a Microsoft kivonult az okostelefonok piacáról, gyakorlatilag az IOS és a Android platform maradt választási lehetőségként a cégek számára, hogy az alkalmazottaknak mobiltelefont biztosítsanak. Ez elég sok helyen megoldandó feladat, mert sokan választottak pár éve Windows Phone-t a vállalati szektorban és most elérkezett az ideje, hogy tömegesen új típusú készülékeket szerezzenek be. Ha nálatok is ez a helyzet, akkot az új telefonflotta kiválasztásához az alábbi 7 szempontot érdemes figyelembe venni:

1. Szolgáltatások, alkalmazások: A két platform gyakorlatilag teljesen egymás mellé fejlődött szolgáltatások, menedzselhetőség és alkalmazás támogatottság szempontjából. Ha csak nincsenek a vállalatnak saját fejlesztésű alkalmazásai kifejezetten az egyik platformra, mindegy melyiket választod. Az online szolgáltatások, ismert alkalmazások szintén megjelentek mindkét rendszerre. Tény azonban, hogy néha van különbség az IOS és az Android-os verzió között, és sokszor elsőként az Apple készülékeire jönnek ki a legfrissebb, töblet tudással rendelkező verziók, ezért érdemes lehet összevetni a fontos alkalmazásokat, hogy azonos funkcionalitással rendelkeznek e.

2. Mobileszköz menedzsment (Mobile Device Management - MDM): mindkét platform gyakorlatilag azonos mértékben támogatott, az MDM szoftverek gyártói által (Microsoft Intune, Maas360, VMvare Airwatch, stb.). Üzleti levelező rendszerek (Office 365, Google Suite, Exchange, stb.) minden eszközön képesek működni. Ma már nem feltétlenül szükséges, hogy azonos készülékekből álljon egy mobilflotta, az IT csapat mindet tudja biztonságosan üzemeltetni, például: kötelező eszköztitkosítás, kötelező zárolás, távoli letiltás, alkalmazások távoli telepítése, stb. Ami fontos, hogy minden eszköz teljesítse a minimális elvárásokat és egy szervezeten belül lehetőle ne legyen forgalomban 2-4 típusnál több készülék.

3. Presztízs: Korábban az Apple termékeivel kapcsolatban kialakult presztízs érték mára jelentősen csökkent, más gyártók (Samsung, Huawei) felső kategóriás telefonjai azonos, vagy akár bizonyos szempontból jobb minőségű eszközöket gyártanak a felső árkategóriában. Ezt mindenki magának dönti el, hogy mennyire számít ez az ő üzleti tevékenységében. Tény, hogy a felsővezetők nagy része az Iphone-nak szavazott bizalmat.

 

 

4. Eszközválaszték: az Apple-nek átlátható a termékpalettája, a forgalmazásban kapható eszközök mindegyike (SE, 6, 6s, 7, 8, X) alkalmas az üzleti felhasználásra, egyedül a tárhely az, amire érdemes figyelni, mivel az nem bővíthető. A 32GB tárhely elegendő, de akinek sok fényképet kell készítenie (pl: területi képviselő) annak érdemes nagyobb tárhellyel rendelkező eszközt választani.
Az Android esetében már nem ilyen egyszerű a választás, sok a gyártó és rengeteg a készülék. Itt is inkább ökölszabályokat érdemes megfogalmazni, legyen a választott készülékben legalább 2-3GB memória és 32GB tárhely, hogy a mindennapokban élvezetes legyen használni és fél év múlva ne akarja az ember kihajítani az ablakon. A processzor sebessége általában már megfelelő az ilyen felszereltségű készülékekben üzleti felhasználásra, de a konkrét választás előtt érdemes elolvasni az értékeléseket (pl: mobilarena.hu) vagy megnézni 1-2 videót a Youtube-on. 

5. Ár: Az Apple készülékei kb. 90ezer forint bruttótól indulnak, a határ szó szerint a csillagos ég. Jól használható androidos eszközökre is el kell költeni kb. 70-80ezer forintot a nevesebb gyártóknál, és a csúcskészülékek megközelítik az Apple árazását. Annyi azonban elmondható, hogy a 70-130ezer forintos kategóriában az androidos készülékek széles választéka (méret, teljesítmény, szín, akkumulátoridő) elérhető, amiből könnyen kiválaszthatjuk az igényinknek legmegfelelőbbet és mivel friss modellek, így gyártói támogatás is sokáig elérhető hozzájuk. Az Apple-nél ebben az árkategóriában sokkal kisebb a választék, és csak a korábbi modelleket (2-3 éves) tudjuk megvásárolni.

6. Szerviz, biztosítás: Ha sok telefonkészüléket üzemeltet a cégünk akkor sokkal fontosabbá válik a gyors és megbízható szervizháttér. Ezt leginkább a nagy gyártók (Apple, Samsung, Huawei) tudják Magyarországon garantálni, vagy beszállítókon keresztül lehet érvényesíteni. Ma már sokkal kevesebb készüléket adnak el a szolgáltatók, mint korábban, mert sokkal gyorsabban pörögnek a telefonok és a szolgáltatók ezt nehezebben követik, így inkább a szolgáltatásokra fókuszálnak, mint a készülék eladásra. Cserében viszont köthető náluk biztosítás az ott vásárolt telefonkészülékekre pár ezer forintért, ami nagyon jól jöhet, ha véletlenül összetörjük vagy ellopják a készülékünket.

7. Megszokás: Ez az ami teljesen egyedi, ki miben hisz, mit szeret. Itt azt kell mérlegelnünk, hogy mennyire szeretnénk ezen igényeit is kiszolgálni a munkavállalóknak. Minden gyártónak megvan a saját jól kialakítótt felhasználói felülete, kényelmi funkciókban vannak eltérések, de könnyi átszokni egyik rendszerről a másikra. Ami viszont sokaknál fontos szempont, a készülék mérete, főleg azok számára, akik folyton a zsebünkben hordják a telefont.

+1 Jolly Joker: Használd a saját készülékedet (Bring Your Own Device – BYOD): Egyre gyakoribb tendencia, hogy a munkavállalók nem akarnak két készülékkel járkálni és szeretnék a sajátjukat használni a munkahelyükön is. Ma már erre is van lehetőség, egyszerűen be lehet hozni egy mobilszámot a flottás előfizetésbe, és az Apple valamint az Android esetében is van lehetőség, hogy menedzsment megoldásokkal kikényszeríthessük a minimális biztonsági funkciókat, valamint szeparáljuk a "céges" tárhelyet a magán jellegű tárhelytől. Pl: ha egy dolgozó elmegy a cégtől az IT osztály akár távolról is tudja törölni a "work" profilját a telefonról, a magán adatokat pedig érintetlenül hagyja.

Ha valamilyen új informatikai rendszert vezetünk be vagy elkezdünk egy szolgáltatást használni, akkor általában az ár az egyik legfontosabb tényező. Ez teljesen rendben is van, hiszen a nap végén a bevételből levonjuk a költségeket és a végén keletkező profit miatt dolgoznak a cégek. Önmagában egy projekt díj, egy havi díj azonban nem jelent semmit, kell hozzá egy viszonyrendszer, amibe helyezve el lehet dönteni, hogy az adott szolgáltatás megéri-e a cégnek vagy sem. 

Forrás It osztály

 

 

Költségek:

• Mennyi az adott rendszer licence költsége 1 évre vetítve?
• Mennyibe kerül bevezetni az adott rendszert? Mennyit fizetek az integrátornak?
• Mennyi munkaerőt igényel tőlem a rendszer bevezetése? Konzultáció, tréningek, tesztelés, éles üzem, stb. az ezekre szánt munkaórák száma szorozva az adott emberek rezsi óradíjával
• Mennyibe kerül az adott rendszer fenntartása 1 évre vetítve? Szerver beruházás vagy bérlés, áramfogyasztás, üzemeltetés, stb.

Nyereség:

• Hatékonyságnövelés/ Költségcsökkentés:
  • Ennyivel gyorsabban tudja elvégezni az adott feladatot a munkavállaló, ha ezt használja a jelenlegi folyamatok helyet
  • Ennyivel kisebb eséllyel követhet el hibát a munkavállaló, ha ezt használja a jelenlegi folyamatok helyett.
  • Ennyivel kevesebb emberrel tudjuk ellátni az adott feladatot, a megspórolt erőforrást pedig máshová tudom csoportosítani.
• Profit növelés:
  • Ha ezt a rendszert használjuk, akkor ennyivel nagyobb bevételt tudunk generálni
  • Ha ezt a rendszert használjuk, akkor növelni tudjuk az ügyfeleink elégedettségét, így tovább maradnak az ügyfeleink, nagyobb eséllyel ajánlanak minket tovább.

Ha ezeket megfogalmazom magamnak és forintosítom, akkor megkapom azt a viszonyrendszert, amiben képes lehetek döntést hozni, egy adott rendszer szükségességéről, arról, hogy személy szerint nekem megéri-e vagy sem. Ha úgy döntöttem, hogy megéri, akkor pedig ezek lesznek a viszonyszámaim, amikhez képest mondjuk fél vagy egy év után viszonyítani tudok és láthatom, hogy valóban hasznos-e a kiválasztott rendszer. 

Néhány példa:

- Havonta 100.000 Ft-ot kifizetni Adwords kampányra sok, ha nem generál legalább ennyi profit növekedést, de havonta 1.000.000 Ft sem sok, ha az kétszeres profitnövekedést okoz.
- Egy CRM rendszerre elkölteni havonta 20.000 Ft-ot értékesítőként sok, ha nem növekszik az értékesítő hatékonysága, de nagyon kevés akkor, ha ennek a használatával egy értékesítő havonta kettővel több  eladást tud lezárni.(sőt, már nagyon régen meg kellett volna lépni, mert ennyi nyereségtől esett el a cég)
- Havonta egy e-mail postafiókra elkölteni 900 Ft-ot soknak tűnik, de ha hozzászámoljuk a saját szervereink valós fenntartási költségeit és hogy az milyen szintű szolgáltatást és biztonságot nyújt (almát az almával), akkor hirtelen nagyon olcsó lesz.

Forrás it osztály